Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tisztelt Látogató! Üdvözlöm Önt a honlapomon.

Flag Counter

 "Ki-ki maga tudja legjobban, hol viszket!"- tartja a népi bölcsesség.

Kedves érdeklődő - ha ide találtál - bizonyára ezen a területen informálódnál.

Mint gyakorló belső ellenőr itt próbálom meg csokorba gyűjteni mindazokat az ismereteket, amelyek a napi munkám során felmerültek.

Kép

Juhász Róbert

okl.pü-i revizor

FONTOS FELHÍVÁS! Ha bármely témában

észrevételed, kérdésed, ötleted, tapasztalatod van,

kérlek oszd meg velünk.

Szólj hozzá!!!

Itt teheted meg: www.obe.eoldal.hu/cikkek/segits_-ha-tudsz_/kerdezz---felelek

ELLENŐRZÉS =? KONTROLLING =? BELSŐ KONTROLL =? BELSŐ ELLENŐRZÉS =? ÖNÉRTÉKELÉS =? MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS

 

A költségvetési szervek (felügyeleti és/vagy belső) ellenőrzésének kitüntetett szerepe van a közpénzekkel történő gazdálkodás miatt.

A korábbi jogszabály, a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003 (XI.26) Kormány rendelet (Ber.) már megszabta a közpénzekkel történő gazdálkodással szemben a gazdaságosság,hatékonyság, eredményesség (angolban EEE)  követelményrendszerét, illetve ezek teljesülésének ellenőrzését a kockázatelemzés új típusú módszerének alkalmazásával.

Az újabb, 2012. 01. 01-től hatályos 370/2011(XI.26) Kormány rendelet (Bkr.) ezt a szerepet tovább erősítette, amikor a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és a belső ellenőrzésről összevontan rendelkezik.

A kontroll, az ellenőrzés fontossága

Mottó: "Az ellenőrzés nem a bizalom hiánya, hanem

a biztonság és a minőségi célok elérésének eszköze"

A közszféra modernizálási és hatékonyság javítási törekvéseinek közepette, napjainkban elengedhetetlen a megfelelő ellenőrzési rendszer kialakítása és működtetése. Egyre nagyobb az igény a közpénzeket kezelő és fogadó személyek és szervezetek elszámoltatására, ami csak egy megfelelően kialakított, folyamatba épített és utólagos kontroll segítségével valósítható meg. Csak a hatékonyan és eredményesen működő belső kontroll képes arra, hogy kiszűrje és javítsa az esetleges hibákat, megfelelő irányba terelje a szervezet működését, és hatékonyan működtesse a szervezet egészét.

Ahogy az ellenőrzés alapelvei is kimondják, a megfelelő belső ellenőrzési és szabályozási rendszer képes arra, hogy minimálisra csökkentse a hibákat és a szabálytalanságokat, valamint ezek kockázatát. E rendszer kialakításához azonban elengedhetetlen a belső ellenőrzési rendszerek elméleti vonatkozásainak tisztázása, valamint ezek gyakorlatban való megjelenése. E folyamatok megkövetelik az államháztartás bármely szintjén működő szervezetétől az erőforrások mind hatékonyabb felhasználását és kezelését kezdve a pénzügyi erőforrásoktól, a személyi erőforrásokig bezárólag.

A kontrolling és a minőségbiztosítás fontosságára a magánszféra szervezetei már évtizedekkel ezelőtt rájöttek, óriási összegeket fordítva a visszacsatolási folyamat mindinkább hatékonyabbá tételére. Sajnálatos módon ezen szemlélet a közszférába csak jelentős késéssel épült be, teret engedve a kevésbé hatékony és gyakran pazarló finanszírozásnak.

Az államháztartás intézményeiről általánosságban elmondható, hogy ott végzett munka minősége és megfelelősége a vele szemben támasztott követelményekkel szemben elsősorban az ott dolgozó munkatársak képzettségétől, szakmai kompetenciáitól és hozzáértésétől függ.

Ezért első lépésben  a szervezet minden egyes alkalmazottjában tudatosítani kell, hogy mindenki a maga feladatáért, annak megfelelő színvonalú elvégzéséért felelős, ezért a belső kontroll rendszer elemeinek, elveinek kialakítása is az ellenőrzöttek feladatkörébe sorolható.

Célok, fogalmak és feladatok:

gazdaságosság: egy adott tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségének optimalizálása a megfelelő minőség biztosítása mellett.

hatékonyság: egy adott tevékenység során előállított termékek, szolgáltatások és egyéb eredmények, valamint az előállításukhoz felhasznált források közötti kapcsolat.

eredményesség: egy adott tevékenység céljai megvalósításának mértéke, a tevékenység szándékolt és tényleges hatása közötti kapcsolat.

kockázatelemzés: objektív módszer az ellenőrizendő területek kiválasztására, mely meghatározza a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerekben rejlő kockázatokat.

-  belső kontroll: egy összetett folyamat, amelyet egy szervezet vezetése és dolgozói valósítanak meg, és amelyet a kockázatok meghatározására és ésszerű biztosíték biztosítására alakítanak ki ahhoz, hogy a szervezet a küldetésének teljesítése során megvalósítsa a következő fő célokat:

• A tevékenységeket (műveleteket) szabályszerűen, etikusan, gazdaságosan,
hatékonyan és eredményesen hajtsa végre;
• Teljesítse az elszámolási kötelezettségeket;
• Megfeleljen a vonatkozó törvényeknek és szabályozásoknak;
• Megvédje a szervezet forrásait a veszteségektől, a nem rendeltetésszerű
használattól és károktól.
 
A belső kontroll egy dinamikus, összetett folyamat, amely folyamatosan alkalmazkodik
a szervezetet érő változásokhoz.
A vezetésnek és a dolgozók minden szintjének részt kell vennie ebben a folyamatban, hogy a kockázatokat meghatározzák, és ésszerű biztosítékot biztosítsanak a szervezet küldetésének teljesítéséhez, és kitűzött céljai eléréséhez.
A helyesen működtetett a vezetői kontrolling a kontrolling három lényeges elemét – a tervezést, az ellenőrzést és az információs rendszert – egyidejűleg integrálja és ezzel az összehangolással a belső tartalom is megváltozik.
A kontrolling tevékenységbe épülő kockázatalapú ellenőrzési rendszer szolgálja a közpénzekkel történő hatékony, célszerű eredményes gazdálkodás ellenőrizhető formában történő megvalósítását:
- a gazdálkodás rövid távú érdekeit, amely elsősorban az „eredményesség”-ben mérhető, és a közpénzekkel történő szakszerű gazdálkodásból fakad,
- a gazdálkodás hosszú távú érdekeit, amely elsősorban az alapfeladatok egyre színvonalasabb ellátását garantáló vagyon gyarapodás igényében nyilvánult meg, a vagyon működtetésének a célszerű, hatékony, eredményes, gazdaságos közfeladat ellátását érdekeit szolgálva.
A kontrolling szemléletmód megvalósítása a költségvetési szervek számára azzal az egyértelmű előnnyel jár, hogy a stratégiai és operatív célok pontosabban meghatározhatóvá válnak, a tervezési rendszer a teljesítmények növelésére, a költségek csökkentésére ösztönöz és a terv-tény adatok összevetésével segíti is azt.
A szakfeladati mutatószámok meghatározásával és folyamatos figyelemmel kísérésével a tényadatokat könnyebb közelíteni a tervekhez, így a tervek körültekintő kidolgozása estén csökkenthető a gazdálkodási kockázat.
ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL és a FEUVE
(folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés)
 
Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 27.) Korm. rendelet ( régi Ámr.) vezetette be új elemként a FEUVE rendszerét:
  • az ellenőrzési nyomvonal,
  • a kockázatkezelés, és
  • a szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárásrend kialakításának kötelezettségét.
A FEUVE kiépítésének alapját tehát a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonala és kockázatkezelési rendszere jelenti.  --> A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (FEUVE) csak egyik eleme a belső kontrollrendszernek. A COSO megközelítés adaptálását követően (2009) a FEUVE fogalmat a korábbi szabályozással való összehasonlítás, összekötés miatt használjuk, minden egyéb esetben elavultnak tekinthető. Helyette belső kontrollrendszer kialakításáról beszélünk, amely egy sokkal összetettebb, rendszerezettebb tartalmat takar.
 
 
Az ellenőrzési nyomvonal olyan eszköz, amelynek segítségével meghatározható a szervezet teljes vezetési és ellenőrzési rendszere, ezért az ellenőrzési nyomvonal a rendszerellenőrzés eszköze is. Ennek segítségével az ellenőr pontosan elemezheti a rendszert, meghatározhatja annak gyenge pontjait, kockázatos területeit, melyek további vizsgálatot igényelhetnek, annak érdekében, hogy meggyőződjön a rendszer megbízhatóságáról.
 
A következetesen kialakított ellenőrzési nyomvonal felhasználásával a költségvetési szervek működési folyamataiban rejlő kockázatok minimalizálhatók, ezért fontos, hogy az ellenőrzési nyomvonal a költségvetési szerv teljes működését fedje le, a feladatellátás egészére terjedjen ki.
·          egy szöveges összefoglaló, táblázat vagy folyamatábra, amely tartalmazza a belső kontrollokat és mindazon dokumentumokat, amelyeken a munkafolyamat egyes lépései lebonyolódnak.
·          úgy is felfogható, mint a követelményeket (jogszabályi követelmények, megbízható pénzügyi irányítás, pénzügyi érdekek védelme, stb.) teljesítő vezetési és irányítási rendszer megfelelő leírása.
·          mindenekelőtt az adott tevékenységgel foglalkozók számára biztosít olyan szakmai irányítást, hogy mit és hogyan kell elvégezni, illetve annak ellenőrzésére ad lehetőséget, hogy az általuk végzett munkafolyamat megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, belső utasításoknak, valamint a folyamatos, hatékony és célszerű munkavégzés követelményeinek. A munkavégzés során szerzett tapasztalatok nyomán határozhatók meg azok a belső kontroll pontok ahol az ellenőrzéseket dokumentáltan végre kell hajtani. Ezt papír alapú ügyintézés esetén aláírással és dátumozással kell dokumentálni, számítástechnikai támogatottságú rendszerben pedig az ellenőrzés automatikus elvégzését a programnak kell biztosítania.
·          a rendszerellenőrzés egyik eszköze, melynek segítségével az ellenőr gyorsan elemezheti a rendszert, és meghatározhatja annak gyenge pontjait, kockázatos területeit, melyek további vizsgálatot igényelhetnek, annak érdekében, hogy meggyőződjön az alkalmazott rendszer magbízhatóságáról, stabilitásáról.
·           tulajdonképpen egy navigációs térkép, mely keresztül vezet a szervezet teljes vezetési és ellenőrzési rendszerének különböző szintjein.
 Az ellenőrzési nyomvonal a fentiek alapján a szerv folyamataira vonatkozó egyes tevékenységek, a tevékenységek jogi alapjának (külső és belső jogforrásának), a felelősöknek, a tevékenységek ellenőrzésének, nyomon követésének, a kapcsolódó dokumentumoknak az együttes meghatározása.

A belső kontrollrendszer tehát egy olyan folyamatrendszer, amely tartalmazza azokat az elveket, eljárásokat, amelyeket a költségvetési szerveknek kell kialakítania és működtetnie, abból a célból, hogy tevékenysége szabályszerű legyen, összhangban a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség követelményeivel.

Ennek megfelelően az adott szervezet minden szabályzatában érvényesíteni kell a belső kontrollrendszer elveit, elemeit. A jogszabályok a belső kontrollrendszerre vonatkozó közvetlen szabályozó eszközként írják elő az ellenőrzési nyomvonal, a szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendje elkészítését, illetve az integrált kockázatkezelési rendszer kialakítását.

 Összefoglalva:
  
A belső kontroll egy összetett folyamat, amelyet egy szervezet vezetése és dolgozói
valósítanak meg, és amelyet a kockázatok meghatározására és ésszerű biztosíték
biztosítására alakítanak ki ahhoz, hogy a szervezet a küldetésének teljesítése
során megvalósítsa a következő fő célokat:
 
• A tevékenységeket (műveleteket) szabályszerűen, etikusan, gazdaságosan,
hatékonyan és eredményesen hajtsa végre;
• Teljesítse az elszámolási kötelezettségeket;
• Megfeleljen a vonatkozó törvényeknek és szabályozásoknak;
• Megvédje a szervezet forrásait a veszteségektől, a nem rendeltetésszerű
használattól és károktól.
 

A belső kontrollrendszer és az integritásirányítási rendszer

A Nemzeti Korrupcióellenes Program és az azzal összefüggő intézkedések 2015-2016. évre vonatkozó terve elfogadásáról szóló 1336/2015. (V. 27.) Korm. határozat 4. pont d) alpontja szerint az államigazgatási szervek körében meg kell teremteni a belső kontrollrendszer és a korrupciómegelőzést szolgáló belső intézkedések összhangját a szervezeti működés egészére vonatkozóan – beleértve a reál és gazdálkodási folyamatokat –, továbbá az ehhez szükséges jogszabályokat ki kell dolgozni.


A feladat végrehajtásának első mérföldköve az egyes kormányrendeleteknek a belső kontrollrendszer és az integritásirányítási rendszer fejlesztésével összefüggő módosításáról szóló 187/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet elfogadása volt, amely 2016. október 1-jétől összehangolta az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Intr.) és a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.) rendelkezéseit, annak érdekében, hogy mindkét rendelet végrehajtása hatékonyabb legyen úgy, hogy eközben az államigazgatási szervek adminisztrációs terhei ne nőjenek, illetve hosszú távon akár csökkenjenek is.

Következő mérföldkőként - az Intr. 8. §-ának felhatalmazása alapján - elkészült három módszertani útmutató, amelyek célja, hogy a Bkr. és az Intr. hatálya alá tartozó szervek számára egyértelmű segítséget nyújtsanak a kormányrendeletekből adódó feladataik végrehajtásához, közvetve azonban az is, hogy rávilágítsanak, a feladatok jogszabályszerű végrehajtása nem öncélú tevékenység, hanem azok értelme, végső célja a szervezetek integritásának fejlesztése, az állam társadalmi céljának elérése és ezen keresztül az állampolgárok szolgálata.

 

 

 

 

Megújult jogszabályi környezetben az

ÁLLAMHÁZTARTÁS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSE 

 

 

Rövidítések:

Áht.: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény

Ber.: a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet

Rendelet: a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről szóló18/2009. (X. 6.) PM rendelet

Ötv.: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 

 

Legalizáljon - OpenOffice.org-gal

 

 

Az önkormányzati cégek belső kontrollrendszerét érintő 2020.évi jogszabályi változások

2020.02.05

| Hozzászólások: 0

| Menüpont: Hírek, aktualitások

2020. január 1-től a gazdasági társaságok belső kontrollrendszerét érintő jogszabályi változások léptek hatályba. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény módosítása alapján 2020. január 01-től a köztulajdonban álló gazdasági társaságoknak is belső kontroll rendszert és saját belső ellenőrzést kell kialakítaniuk. A új feladat végrehajtásához évvégén megjelent a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontroll rendszerének kialakításáról szóló 339/2019. (XII.23.) kormányrendelet. A jogszabály szerint a belső kontroll rendszer kialakítását 2020-ban meg kell tenni a szervezet első számú vezetőjének, a rendeletben részletezett belső szervezeti átalakításokkal és szabályozásokkal.

 

Belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartása és kötelező továbbképzése

2020.02.05

| Hozzászólások: 0

| Menüpont: Hírek, aktualitások

Új PM rendelet a belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező továbbképzéséről

 

Adóváltozások 2016

2015.12.02

| Menüpont: Hírek, aktualitások

A 2016 évi adócsomagban egyetlen tehernövelés lesz.  Ahhoz hogy rendelkezzünk egészségbiztosítással, azért bizony többet kell majd fizetnie a nyugdíjas vállalkozásoknak illetve az állástalanoknak is. 15 százalékra csökken a kamatadó, ugyanúgy, ahogyan a bérek utáni személyi jövedelemadó is.

Jön a növekedési adóhitel.

 

Mezőgazdasági közmunka - szakhatósági és számviteli buktatókkal

2015.11.19

| Hozzászólások: 3

| Menüpont: Jogszabály értelmezés!?

mezogazd.jpgAki földet művel, állatot tart, illetve a földműveléssel, állattartással összefüggő tevékenységet folytat, - függetlenül attól, hogy ezt pl. közmunkával, támogatás igénybe vételévelt teszik -, azok számára általános kötelezettség a különböző szakhatósági előírások betartása...

 

Új számviteli szabályok az államháztartás számvitelében

2013.01.14

| Hozzászólások: 0

| Menüpont: Hírek, aktualitások

Hogyan változik az államháztartási számvitel 2014-ben?

A Magyar Közlöny 6. számában 2013. január 11.-án megjelent a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet az államháztartás számvitelérõl.

 

Figyelemfelhívás könyvviteli szolgáltatást végzők részére

2012.11.13

| Hozzászólások: 0

| Menüpont: Hírek, aktualitások

2013. január elsejétől a könyvviteli szolgáltatást végzők regisztrációjára csak mérlegképes könyvelői képesítés alapján kerülhet sor.

 

Figyelemfelhívás könyvviteli szolgáltatást végzők részére

2012.11.13

| Hozzászólások: 0

| Menüpont: Nyitóoldal

2013. január elsejétől a könyvviteli szolgáltatást végzők regisztrációjára csak mérlegképes könyvelői képesítés alapján kerülhet sor.

 

Közérdekű adatok közzétételére vonatkozó jogszabályok 2012-ben

2012.05.16

| Hozzászólások: 2

| Menüpont: Jogszabály értelmezés!?

 

Áttekintettük a közérdekű adatok közzétételére vonatkozó nagy számú jogszabályváltozásokat.
 

2012.évi adószabály változások

2011.11.22

| Hozzászólások: 0

| Menüpont: Nyitóoldal

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a jövő évi adószabályokat.

 

Az elmúlt évek MÁK felülvizsgálatainak tapasztalatairól

2011.03.09

| Hozzászólások: 36

| Menüpont: Költségvetés és beszámolás ellenőrzése

Önkormányzati tapasztalatok szerint az állami támogatások, hozzájárulások igénylésének és elszámolásának szabályszerűségi felülvizsgálati kötelezettségek teljesítései közül az Államkincstári ellenőrzések csak a visszafizetési kötelezettséggel (és kamattal) járó, elszámolásokat követően végzett felülvizsgálatok esetében alaposak, így utolagos megállapításaikkal jelentős agyagi veszteségeket okoznak  a feladatellátoknak.