Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tisztelt Látogató! Üdvözlöm Önt a honlapomon.

Flag Counter

 "Ki-ki maga tudja legjobban, hol viszket!"- tartja a népi bölcsesség.

Kedves érdeklődő - ha ide találtál - bizonyára ezen a területen informálódnál.

Mint gyakorló belső ellenőr itt próbálom meg csokorba gyűjteni mindazokat az ismereteket, amelyek a napi munkám során felmerültek.

Kép

Juhász Róbert

okl.pü-i revizor

FONTOS FELHÍVÁS! Ha bármely témában

észrevételed, kérdésed, ötleted, tapasztalatod van,

kérlek oszd meg velünk.

Szólj hozzá!!!

Itt teheted meg: www.obe.eoldal.hu/cikkek/segits_-ha-tudsz_/kerdezz---felelek

ELLENŐRZÉS =? KONTROLLING =? BELSŐ KONTROLL =? BELSŐ ELLENŐRZÉS =? ÖNÉRTÉKELÉS =? MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS

 

A költségvetési szervek (felügyeleti és/vagy belső) ellenőrzésének kitüntetett szerepe van a közpénzekkel történő gazdálkodás miatt.

A 193/2003 (XI.26) Kormány rendelet (Ber.) megszabta a közpénzekkel történő gazdálkodással szemben a gazdaságosság,hatékonyság, eredményesség (angolban EEE)  követelményrendszerét, illetve ezek teljesülésének ellenőrzését a kockázatelemzés új típusú módszerének alkalmazásával.

Az új 370/2011(XI.26) Kormány rendelet (Bkr.) ezt a szerepet tovább erősítette, amikor a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és a belső ellenőrzésről összevontan rendelkezik.

A kontroll, az ellenőrzés fontossága

Mottó: "Az ellenőrzés nem a bizalom hiánya, hanem

a biztonság és a minőségi célok elérésének eszköze"

A közszféra modernizálási és hatékonyság javítási törekvéseinek közepette, napjainkban elengedhetetlen a megfelelő ellenőrzési rendszer kialakítása és működtetése. Egyre nagyobb az igény a közpénzeket kezelő és fogadó személyek és szervezetek elszámoltatására, ami csak egy megfelelően kialakított, folyamatba épített és utólagos kontroll segítségével valósítható meg. Csak a hatékonyan és eredményesen működő belső kontroll képes arra, hogy kiszűrje és javítsa az esetleges hibákat, megfelelő irányba terelje a szervezet működését, és hatékonyan működtesse a szervezet egészét.

Ahogy az ellenőrzés alapelvei is kimondják, a megfelelő belső ellenőrzési és szabályozási rendszer képes arra, hogy minimálisra csökkentse a hibákat és a szabálytalanságokat, valamint ezek kockázatát. E rendszer kialakításához azonban elengedhetetlen a belső ellenőrzési rendszerek elméleti vonatkozásainak tisztázása, valamint ezek gyakorlatban való megjelenése. E folyamatok megkövetelik az államháztartás bármely szintjén működő szervezetétől az erőforrások mind hatékonyabb felhasználását és kezelését kezdve a pénzügyi erőforrásoktól, a személyi erőforrásokig bezárólag.

A kontrolling és a minőségbiztosítás fontosságára a magánszféra szervezetei már évtizedekkel ezelőtt rájöttek, óriási összegeket fordítva a visszacsatolási folyamat mindinkább hatékonyabbá tételére. Sajnálatos módon ezen szemlélet a közszférába csak jelentős késéssel épült be, teret engedve a kevésbé hatékony és gyakran pazarló finanszírozásnak.

Az államháztartás intézményeiről általánosságban elmondható, hogy ott végzett munka minősége és megfelelősége a vele szemben támasztott követelményekkel szemben elsősorban az ott dolgozó munkatársak képzettségétől, szakmai kompetenciáitól és hozzáértésétől függ.

Ezért első lépésben  a szervezet minden egyes alkalmazottjában tudatosítani kell, hogy mindenki a maga feladatáért, annak megfelelő színvonalú elvégzéséért felelős, ezért a belső kontroll rendszer elemeinek, elveinek kialakítása is az ellenőrzöttek feladatkörébe sorolható.

Célok, fogalmak és feladatok:

gazdaságosság: egy adott tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségének optimalizálása a megfelelő minőség biztosítása mellett.

hatékonyság: egy adott tevékenység során előállított termékek, szolgáltatások és egyéb eredmények, valamint az előállításukhoz felhasznált források közötti kapcsolat.

eredményesség: egy adott tevékenység céljai megvalósításának mértéke, a tevékenység szándékolt és tényleges hatása közötti kapcsolat.

kockázatelemzés: objektív módszer az ellenőrizendő területek kiválasztására, mely meghatározza a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerekben rejlő kockázatokat.

-  belső kontroll: egy összetett folyamat, amelyet egy szervezet vezetése és dolgozói valósítanak meg, és amelyet a kockázatok meghatározására és ésszerű biztosíték biztosítására alakítanak ki ahhoz, hogy a szervezet a küldetésének teljesítése során megvalósítsa a következő fő célokat:

• A tevékenységeket (műveleteket) szabályszerűen, etikusan, gazdaságosan,
hatékonyan és eredményesen hajtsa végre;
• Teljesítse az elszámolási kötelezettségeket;
• Megfeleljen a vonatkozó törvényeknek és szabályozásoknak;
• Megvédje a szervezet forrásait a veszteségektől, a nem rendeltetésszerű
használattól és károktól.
 
A belső kontroll egy dinamikus, összetett folyamat, amely folyamatosan alkalmazkodik
a szervezetet érő változásokhoz.
A vezetésnek és a dolgozók minden szintjének részt kell vennie ebben a folyamatban, hogy a kockázatokat meghatározzák, és ésszerű biztosítékot biztosítsanak a szervezet küldetésének teljesítéséhez, és kitűzött céljai eléréséhez.
A helyesen működtetett a vezetői kontrolling a kontrolling három lényeges elemét – a tervezést, az ellenőrzést és az információs rendszert – egyidejűleg integrálja és ezzel az összehangolással a belső tartalom is megváltozik.
A kontrolling tevékenységbe épülő kockázatalapú ellenőrzési rendszer szolgálja a közpénzekkel történő hatékony, célszerű eredményes gazdálkodás ellenőrizhető formában történő megvalósítását:
- a gazdálkodás rövid távú érdekeit, amely elsősorban az „eredményesség”-ben mérhető, és a közpénzekkel történő szakszerű gazdálkodásból fakad,
- a gazdálkodás hosszú távú érdekeit, amely elsősorban az alapfeladatok egyre színvonalasabb ellátását garantáló vagyon gyarapodás igényében nyilvánult meg, a vagyon működtetésének a célszerű, hatékony, eredményes, gazdaságos közfeladat ellátását érdekeit szolgálva.
A kontrolling szemléletmód megvalósítása a költségvetési szervek számára azzal az egyértelmű előnnyel jár, hogy a stratégiai és operatív célok pontosabban meghatározhatóvá válnak, a tervezési rendszer a teljesítmények növelésére, a költségek csökkentésére ösztönöz és a terv-tény adatok összevetésével segíti is azt.
A szakfeladati mutatószámok meghatározásával és folyamatos figyelemmel kísérésével a tényadatokat könnyebb közelíteni a tervekhez, így a tervek körültekintő kidolgozása estén csökkenthető a gazdálkodási kockázat.
ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL és a FEUVE
(folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés)
 
Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 27.) Korm. rendelet ( régi Ámr.) vezetette be új elemként a FEUVE rendszerét:
  • az ellenőrzési nyomvonal,
  • a kockázatkezelés, és
  • a szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárásrend kialakításának kötelezettségét.
A FEUVE kiépítésének alapját tehát a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonala és kockázatkezelési rendszere jelenti.
 
Az ellenőrzési nyomvonal olyan eszköz, amelynek segítségével meghatározható a szervezet teljes vezetési és ellenőrzési rendszere, ezért az ellenőrzési nyomvonal a rendszerellenőrzés eszköze is. Ennek segítségével az ellenőr pontosan elemezheti a rendszert, meghatározhatja annak gyenge pontjait, kockázatos területeit, melyek további vizsgálatot igényelhetnek, annak érdekében, hogy meggyőződjön a rendszer megbízhatóságáról.
A következetesen kialakított ellenőrzési nyomvonal felhasználásával a költségvetési szervek működési folyamataiban rejlő kockázatok minimalizálhatók, ezért fontos, hogy az ellenőrzési nyomvonal a költségvetési szerv teljes működését fedje le, a feladatellátás egészére terjedjen ki.
·          egy szöveges összefoglaló, táblázat vagy folyamatábra, amely tartalmazza a belső kontrollokat és mindazon dokumentumokat, amelyeken a munkafolyamat egyes lépései lebonyolódnak.
·          úgy is felfogható, mint a követelményeket (jogszabályi követelmények, megbízható pénzügyi irányítás, pénzügyi érdekek védelme, stb.) teljesítő vezetési és irányítási rendszer megfelelő leírása.
·          mindenekelőtt az adott tevékenységgel foglalkozók számára biztosít olyan szakmai irányítást, hogy mit és hogyan kell elvégezni, illetve annak ellenőrzésére ad lehetőséget, hogy az általuk végzett munkafolyamat megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, belső utasításoknak, valamint a folyamatos, hatékony és célszerű munkavégzés követelményeinek. A munkavégzés során szerzett tapasztalatok nyomán határozhatók meg azok a belső kontroll pontok ahol az ellenőrzéseket dokumentáltan végre kell hajtani. Ezt papír alapú ügyintézés esetén aláírással és dátumozással kell dokumentálni, számítástechnikai támogatottságú rendszerben pedig az ellenőrzés automatikus elvégzését a programnak kell biztosítania.
·          a rendszerellenőrzés egyik eszköze, melynek segítségével az ellenőr gyorsan elemezheti a rendszert, és meghatározhatja annak gyenge pontjait, kockázatos területeit, melyek további vizsgálatot igényelhetnek, annak érdekében, hogy meggyőződjön az alkalmazott rendszer magbízhatóságáról, stabilitásáról.
·           tulajdonképpen egy navigációs térkép, mely keresztül vezet a szervezet teljes vezetési és ellenőrzési rendszerének különböző szintjein.
 Az ellenőrzési nyomvonal a fentiek alapján a szerv folyamataira vonatkozó egyes tevékenységek, a tevékenységek jogi alapjának (külső és belső jogforrásának), a felelősöknek, a tevékenységek ellenőrzésének, nyomon követésének, a kapcsolódó dokumentumoknak az együttes meghatározása.
 
 Összefoglalva:
  
A belső kontroll egy összetett folyamat, amelyet egy szervezet vezetése és dolgozói
valósítanak meg, és amelyet a kockázatok meghatározására és ésszerű biztosíték
biztosítására alakítanak ki ahhoz, hogy a szervezet a küldetésének teljesítése
során megvalósítsa a következő fő célokat:
 
• A tevékenységeket (műveleteket) szabályszerűen, etikusan, gazdaságosan,
hatékonyan és eredményesen hajtsa végre;
• Teljesítse az elszámolási kötelezettségeket;
• Megfeleljen a vonatkozó törvényeknek és szabályozásoknak;
• Megvédje a szervezet forrásait a veszteségektől, a nem rendeltetésszerű
használattól és károktól.
 
 

 

Megújult jogszabályi környezetben az

ÁLLAMHÁZTARTÁS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSE 

 

 

Rövidítések:

Áht.: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény

Ber.: a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet

Rendelet: a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről szóló18/2009. (X. 6.) PM rendelet

Ötv.: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 

 

Legalizáljon - OpenOffice.org-gal

 

 

2020.02.05

Az önkormányzati cégek belső kontrollrendszerét érintő 2020.évi jogszabályi változások

/ Menüpont: Hírek, aktualitások / Hozzászólások: 0

2020. január 1-től a gazdasági társaságok belső kontrollrendszerét érintő jogszabályi változások léptek hatályba. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény módosítása alapján 2020. január 01-től a köztulajdonban álló gazdasági társaságoknak is belső kontroll rendszert és saját belső ellenőrzést kell kialakítaniuk. A új feladat végrehajtásához évvégén megjelent a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontroll rendszerének kialakításáról szóló 339/2019. (XII.23.) kormányrendelet. A jogszabály szerint a belső kontroll rendszer kialakítását 2020-ban meg kell tenni a szervezet első számú vezetőjének, a rendeletben részletezett belső szervezeti átalakításokkal és szabályozásokkal.

 
Teljes bejegyzés

2020.02.05

Belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartása és kötelező továbbképzése

/ Menüpont: Hírek, aktualitások / Hozzászólások: 0

Új PM rendelet a belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező továbbképzéséről

 
Teljes bejegyzés

2015.12.02

Adóváltozások 2016

/ Menüpont: Hírek, aktualitások

A 2016 évi adócsomagban egyetlen tehernövelés lesz.  Ahhoz hogy rendelkezzünk egészségbiztosítással, azért bizony többet kell majd fizetnie a nyugdíjas vállalkozásoknak illetve az állástalanoknak is. 15 százalékra csökken a kamatadó, ugyanúgy, ahogyan a bérek utáni személyi jövedelemadó is.

Jön a növekedési adóhitel.

 
Teljes bejegyzés

2015.11.19

Mezőgazdasági közmunka - szakhatósági és számviteli buktatókkal

/ Menüpont: Jogszabály értelmezés!? / Hozzászólások: 2

mezogazd.jpgAki földet művel, állatot tart, illetve a földműveléssel, állattartással összefüggő tevékenységet folytat, - függetlenül attól, hogy ezt pl. közmunkával, támogatás igénybe vételévelt teszik -, azok számára általános kötelezettség a különböző szakhatósági előírások betartása...

 
Teljes bejegyzés

2013.01.14

Új számviteli szabályok az államháztartás számvitelében

/ Menüpont: Hírek, aktualitások / Hozzászólások: 0

Hogyan változik az államháztartási számvitel 2014-ben?

A Magyar Közlöny 6. számában 2013. január 11.-án megjelent a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet az államháztartás számvitelérõl.

 
Teljes bejegyzés

2012.11.13

Figyelemfelhívás könyvviteli szolgáltatást végzők részére

/ Menüpont: Hírek, aktualitások / Hozzászólások: 0

2013. január elsejétől a könyvviteli szolgáltatást végzők regisztrációjára csak mérlegképes könyvelői képesítés alapján kerülhet sor.

 
Teljes bejegyzés

2012.11.13

Figyelemfelhívás könyvviteli szolgáltatást végzők részére

/ Menüpont: Nyitóoldal / Hozzászólások: 0

2013. január elsejétől a könyvviteli szolgáltatást végzők regisztrációjára csak mérlegképes könyvelői képesítés alapján kerülhet sor.

 
Teljes bejegyzés

2012.05.16

Közérdekű adatok közzétételére vonatkozó jogszabályok 2012-ben

/ Menüpont: Jogszabály értelmezés!? / Hozzászólások: 2

 

Áttekintettük a közérdekű adatok közzétételére vonatkozó nagy számú jogszabályváltozásokat.
 
Teljes bejegyzés

2011.11.22

2012.évi adószabály változások

/ Menüpont: Nyitóoldal / Hozzászólások: 0

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a jövő évi adószabályokat.

 
Teljes bejegyzés

2011.03.09

Az elmúlt évek MÁK felülvizsgálatainak tapasztalatairól

/ Menüpont: Költségvetés és beszámolás ellenőrzése / Hozzászólások: 12

Önkormányzati tapasztalatok szerint az állami támogatások, hozzájárulások igénylésének és elszámolásának szabályszerűségi felülvizsgálati kötelezettségek teljesítései közül az Államkincstári ellenőrzések csak a visszafizetési kötelezettséggel (és kamattal) járó, elszámolásokat követően végzett felülvizsgálatok esetében alaposak, így utolagos megállapításaikkal jelentős agyagi veszteségeket okoznak  a feladatellátoknak.

 
Teljes bejegyzés