Tisztelt Látogató! Üdvözlöm Önt a honlapomon.
"Ki-ki maga tudja legjobban, hol viszket!"- tartja a népi bölcsesség.
Kedves érdeklődő - ha ide találtál - bizonyára ezen a területen informálódnál.
Mint gyakorló belső ellenőr itt próbálom meg csokorba gyűjteni mindazokat az ismereteket, amelyek a napi munkám során felmerültek.
Juhász Róbert
okl.pü-i revizor
ELLENŐRZÉS =? KONTROLLING =? BELSŐ KONTROLL =? BELSŐ ELLENŐRZÉS =? ÖNÉRTÉKELÉS =? MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS
A költségvetési szervek (felügyeleti és/vagy belső) ellenőrzésének kitüntetett szerepe van a közpénzekkel történő gazdálkodás miatt.
A korábbi jogszabály, a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003 (XI.26) Kormány rendelet (Ber.) már megszabta a közpénzekkel történő gazdálkodással szemben a gazdaságosság,hatékonyság, eredményesség (angolban EEE) követelményrendszerét, illetve ezek teljesülésének ellenőrzését a kockázatelemzés új típusú módszerének alkalmazásával.
Az újabb, 2012. 01. 01-től hatályos 370/2011(XI.26) Kormány rendelet (Bkr.) ezt a szerepet tovább erősítette, amikor a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és a belső ellenőrzésről összevontan rendelkezik.
A kontroll, az ellenőrzés fontossága
Mottó: "Az ellenőrzés nem a bizalom hiánya, hanem
a biztonság és a minőségi célok elérésének eszköze"
A közszféra modernizálási és hatékonyság javítási törekvéseinek közepette, napjainkban elengedhetetlen a megfelelő ellenőrzési rendszer kialakítása és működtetése. Egyre nagyobb az igény a közpénzeket kezelő és fogadó személyek és szervezetek elszámoltatására, ami csak egy megfelelően kialakított, folyamatba épített és utólagos kontroll segítségével valósítható meg. Csak a hatékonyan és eredményesen működő belső kontroll képes arra, hogy kiszűrje és javítsa az esetleges hibákat, megfelelő irányba terelje a szervezet működését, és hatékonyan működtesse a szervezet egészét.
Ahogy az ellenőrzés alapelvei is kimondják, a megfelelő belső ellenőrzési és szabályozási rendszer képes arra, hogy minimálisra csökkentse a hibákat és a szabálytalanságokat, valamint ezek kockázatát. E rendszer kialakításához azonban elengedhetetlen a belső ellenőrzési rendszerek elméleti vonatkozásainak tisztázása, valamint ezek gyakorlatban való megjelenése. E folyamatok megkövetelik az államháztartás bármely szintjén működő szervezetétől az erőforrások mind hatékonyabb felhasználását és kezelését kezdve a pénzügyi erőforrásoktól, a személyi erőforrásokig bezárólag.
A kontrolling és a minőségbiztosítás fontosságára a magánszféra szervezetei már évtizedekkel ezelőtt rájöttek, óriási összegeket fordítva a visszacsatolási folyamat mindinkább hatékonyabbá tételére. Sajnálatos módon ezen szemlélet a közszférába csak jelentős késéssel épült be, teret engedve a kevésbé hatékony és gyakran pazarló finanszírozásnak.
Az államháztartás intézményeiről általánosságban elmondható, hogy ott végzett munka minősége és megfelelősége a vele szemben támasztott követelményekkel szemben elsősorban az ott dolgozó munkatársak képzettségétől, szakmai kompetenciáitól és hozzáértésétől függ.
Ezért első lépésben a szervezet minden egyes alkalmazottjában tudatosítani kell, hogy mindenki a maga feladatáért, annak megfelelő színvonalú elvégzéséért felelős, ezért a belső kontroll rendszer elemeinek, elveinek kialakítása is az ellenőrzöttek feladatkörébe sorolható.
Célok, fogalmak és feladatok:
- gazdaságosság: egy adott tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségének optimalizálása a megfelelő minőség biztosítása mellett.
- hatékonyság: egy adott tevékenység során előállított termékek, szolgáltatások és egyéb eredmények, valamint az előállításukhoz felhasznált források közötti kapcsolat.
- eredményesség: egy adott tevékenység céljai megvalósításának mértéke, a tevékenység szándékolt és tényleges hatása közötti kapcsolat.
- kockázatelemzés: objektív módszer az ellenőrizendő területek kiválasztására, mely meghatározza a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerekben rejlő kockázatokat.
- belső kontroll: egy összetett folyamat, amelyet egy szervezet vezetése és dolgozói valósítanak meg, és amelyet a kockázatok meghatározására és ésszerű biztosíték biztosítására alakítanak ki ahhoz, hogy a szervezet a küldetésének teljesítése során megvalósítsa a következő fő célokat:
- az ellenőrzési nyomvonal,
- a kockázatkezelés, és
- a szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárásrend kialakításának kötelezettségét.
A belső kontrollrendszer tehát egy olyan folyamatrendszer, amely tartalmazza azokat az elveket, eljárásokat, amelyeket a költségvetési szerveknek kell kialakítania és működtetnie, abból a célból, hogy tevékenysége szabályszerű legyen, összhangban a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség követelményeivel.
Ennek megfelelően az adott szervezet minden szabályzatában érvényesíteni kell a belső kontrollrendszer elveit, elemeit. A jogszabályok a belső kontrollrendszerre vonatkozó közvetlen szabályozó eszközként írják elő az ellenőrzési nyomvonal, a szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendje elkészítését, illetve az integrált kockázatkezelési rendszer kialakítását.
A belső kontrollrendszer és az integritásirányítási rendszer
A Nemzeti Korrupcióellenes Program és az azzal összefüggő intézkedések 2015-2016. évre vonatkozó terve elfogadásáról szóló 1336/2015. (V. 27.) Korm. határozat 4. pont d) alpontja szerint az államigazgatási szervek körében meg kell teremteni a belső kontrollrendszer és a korrupciómegelőzést szolgáló belső intézkedések összhangját a szervezeti működés egészére vonatkozóan – beleértve a reál és gazdálkodási folyamatokat –, továbbá az ehhez szükséges jogszabályokat ki kell dolgozni.
A feladat végrehajtásának első mérföldköve az egyes kormányrendeleteknek a belső kontrollrendszer és az integritásirányítási rendszer fejlesztésével összefüggő módosításáról szóló 187/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet elfogadása volt, amely 2016. október 1-jétől összehangolta az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Intr.) és a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.) rendelkezéseit, annak érdekében, hogy mindkét rendelet végrehajtása hatékonyabb legyen úgy, hogy eközben az államigazgatási szervek adminisztrációs terhei ne nőjenek, illetve hosszú távon akár csökkenjenek is.
Következő mérföldkőként - az Intr. 8. §-ának felhatalmazása alapján - elkészült három módszertani útmutató, amelyek célja, hogy a Bkr. és az Intr. hatálya alá tartozó szervek számára egyértelmű segítséget nyújtsanak a kormányrendeletekből adódó feladataik végrehajtásához, közvetve azonban az is, hogy rávilágítsanak, a feladatok jogszabályszerű végrehajtása nem öncélú tevékenység, hanem azok értelme, végső célja a szervezetek integritásának fejlesztése, az állam társadalmi céljának elérése és ezen keresztül az állampolgárok szolgálata.
Megújult jogszabályi környezetben az
ÁLLAMHÁZTARTÁS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSE
Rövidítések:
Áht.: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény
Ber.: a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet
Rendelet: a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről szóló18/2009. (X. 6.) PM rendelet
Ötv.: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 
Az önkormányzati cégek belső kontrollrendszerét érintő 2020.évi jogszabályi változások
2020. január 1-től a gazdasági társaságok belső kontrollrendszerét érintő jogszabályi változások léptek hatályba. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény módosítása alapján 2020. január 01-től a köztulajdonban álló gazdasági társaságoknak is belső kontroll rendszert és saját belső ellenőrzést kell kialakítaniuk. A új feladat végrehajtásához évvégén megjelent a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontroll rendszerének kialakításáról szóló 339/2019. (XII.23.) kormányrendelet. A jogszabály szerint a belső kontroll rendszer kialakítását 2020-ban meg kell tenni a szervezet első számú vezetőjének, a rendeletben részletezett belső szervezeti átalakításokkal és szabályozásokkal.
Belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartása és kötelező továbbképzése
Új PM rendelet a belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező továbbképzéséről
Adóváltozások 2016
2015.12.02
| Menüpont: Hírek, aktualitások
A 2016 évi adócsomagban egyetlen tehernövelés lesz. Ahhoz hogy rendelkezzünk egészségbiztosítással, azért bizony többet kell majd fizetnie a nyugdíjas vállalkozásoknak illetve az állástalanoknak is. 15 százalékra csökken a kamatadó, ugyanúgy, ahogyan a bérek utáni személyi jövedelemadó is.
Jön a növekedési adóhitel.
Mezőgazdasági közmunka - szakhatósági és számviteli buktatókkal
Aki földet művel, állatot tart, illetve a földműveléssel, állattartással összefüggő tevékenységet folytat, - függetlenül attól, hogy ezt pl. közmunkával, támogatás igénybe vételévelt teszik -, azok számára általános kötelezettség a különböző szakhatósági előírások betartása...
Új számviteli szabályok az államháztartás számvitelében
Hogyan változik az államháztartási számvitel 2014-ben?
A Magyar Közlöny 6. számában 2013. január 11.-án megjelent a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet az államháztartás számvitelérõl.
Figyelemfelhívás könyvviteli szolgáltatást végzők részére
2013. január elsejétől a könyvviteli szolgáltatást végzők regisztrációjára csak mérlegképes könyvelői képesítés alapján kerülhet sor.
Figyelemfelhívás könyvviteli szolgáltatást végzők részére
2013. január elsejétől a könyvviteli szolgáltatást végzők regisztrációjára csak mérlegképes könyvelői képesítés alapján kerülhet sor.
Közérdekű adatok közzétételére vonatkozó jogszabályok 2012-ben
2012.évi adószabály változások
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a jövő évi adószabályokat.
Az elmúlt évek MÁK felülvizsgálatainak tapasztalatairól
Önkormányzati tapasztalatok szerint az állami támogatások, hozzájárulások igénylésének és elszámolásának szabályszerűségi felülvizsgálati kötelezettségek teljesítései közül az Államkincstári ellenőrzések csak a visszafizetési kötelezettséggel (és kamattal) járó, elszámolásokat követően végzett felülvizsgálatok esetében alaposak, így utolagos megállapításaikkal jelentős agyagi veszteségeket okoznak a feladatellátoknak.
