Szociális humánszolgáltatások ellenőrzési gyakorlatáról (tanulmány 2.rész)
2. rész Elemzés a városi jegyzők ellenőrzési gyakorlatáról
A jegyzői megkérdezett 60 fős csoportból - akiknek hatáskörébe alapszolgáltatást: szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, falu- és tanyagondnoki szolgálat, támogató szolgálat, közösségi ellátások és nappali ellátás biztosító szociális szolgáltatók és intézmények engedélyezése és ellenőrzése tartozhat - 46 kitöltött és 5 nemleges adatlapot bocsátottak felhasználásra a tapasztalatgyűjtéshez.
Mivel az adatszolgáltatás önkéntes volt, egyszeri érdeklődő megkeresés történt a felkért adatszolgáltatók felé.
I. Ellenőrzés gyakorisága és módszerei
Tekintve, hogy a vonatkozó kormányrendelet konkrétan meghatározza, mely típusú intézményt milyen gyakorisággal kell a működést engedélyező hatóságnak ellenőriznie, továbbá azt is, hogy az ellenőrzést módszertani intézmények szakértőkénti bevonásával kell lefolytatni, arra kért választ az adatlap, hogy ezen előírást maradéktalanul sikerült-e teljesíteni, vagy ha nem milyen arányú volt a megvalósult ellenőrzések száma és azokban milyen arányban vettek részt a szakértők.
Nem állami és egyházi fenntartású intézmények és szolgáltatók évente legalább egyszeri ellenőrzését az 51 hatóság 20%-a nem végezte el, kötelező ellenőrzési feladatának nem vagy csak részben tett eleget. Ez az arány az állami fenntartású intézmények és szolgáltatók legalább kétévenkénti ellenőrzését illetően még magasabb, 39%-a.
A nem állami és egyházi fenntartású intézmények és szolgáltatók évente legalább egyszeri ellenőrzésében a módszertani szakértőt a hatóságok 35%-a nem vonta be, az állami fenntartású intézmények ellenőrzésébe 41 %-a, így nem jogszerűen végezte el kötelező ellenőrzési feladatát, mivel nem vagy csak részben vett részt az ellenőrzésbe a módszertani szakértő.
A hatóságok közül az ellenőrzés teljes elmaradását 4 nem indokolta, 4 egyéb feladatellátásra hivatkozott, 1 esetben pedig bizonytalan a feladatellátás megfelelősége („Főként normatíva ellenőrzést végezünk.”) a válasz megfogalmazása miatt.
A feladatok részbeni teljesítését 11 esetben kapacitáshiány (22%-ban, 6 esetben időhiány, 1 esetben leterheltség, 3 esetben létszámhiány, míg 1 esetben egyéb feladat-végzés) okozta, 2 szociális hatóság nem indokolt.
A módszertani szakértők ellenőrzésben való részvételének elmaradását, bevonásának hiányát többféle okkal magyarázták a hatóságok, így:
§ szakmai protokoll hiánya,
§ az ellenőrzést a hatóság célvizsgálatnak minősítve nem látta indokoltnak a szakértő bevonását,
§ az ellenőrzésről a hatóság nem értesítette a szakértőt,
§ a hatóság nem tartotta szükségesnek a közreműködést,
§ koordinálási nehézségek miatt az egyidejű ellenőrzést nem tudták megvalósítani, egyedül viszont nem ellenőrzött a módszertani szakértő,
§ időhiány
§ mivel a hatóság sem ellenőrzött, így a módszertan sem végzett vizsgálatot.
II. 1. Ellenőrzés alá vont területek megosztása
Az ellenőrzési gyakorlat az adatlapokon közölt szöveges feladatmegosztás-értékelések alapján széles horizonton mozog, melynek egyik végpontján a hatósági és szakértői vizsgálati területeket jól szervezetten, tervezetten megosztó, a másik végponton pedig a párhuzamos vizsgálati munkát vagy ellenőrzéssel nem érintett fehér foltokat eredményező szociális hatóság áll.
A törekvések alapvetően a hatósági és szakmai területek lehatárolásának irányába mutatnak az elvek szintjén, az azonban már, hogy ez alatt ki mit ért, már nem egységes képet mutat.
A hatóság és a módszertan közötti munkamegosztásra választ adók közül a
· ‹hatósági› és ‹szakmai› terület megosztására 5 esetben,
· a gyakorlatban kialakuló megosztásra 2 esetben,
· ‹személyi-tárgyi feltételek› és ‹szolgáltatások› szétválasztására 2 esetben,
· ‹működési alapdokumentumok-személyi feltételek-tárgyi feltételek› és a ‹szakmai megfelelőség-személyi feltételek-tárgyi feltételek› területe szerinti elkülönítésre 3 esetben
· ‹működési alapdokumentumok› és ‹minden egyéb terület› szerinti megosztásra 1 esetben hivatkoztak;
· a munkamegosztás leírása nem volt értelmezhető 4 esetben,
· együtt lefolytatott megosztás nélküli ellenőrzésről számolt be 7, míg
· külön lefolytatott megosztás nélküli vizsgálatról 4 adatszolgáltató;
· nem történt megosztás, mivel csak a hatóság ellenőrzött 9 esetben,
· nem közölt információt 3, nem ellenőrzött 5 szociális hatóság.
Összesítve a fenti adatokat az 51 adatszolgáltatóból ellenőrzést végzők legalább kilencféleképpen bonyolították le feladatukat. 18 esetben mondható el, hogy történt kísérlet a megosztásra.
Az ellenőrzött területekben sok a párhuzamosság, a megosztás arányai eltérőek, a párhuzamosság mellett szintén sok az ellenőrizetlen terület. Egységes központi iránymutatásra, segédanyagra mindössze egy jegyzői szociális hatóság utalt vissza.
Nagyon tanulságos az alábbi táblázat, amely a munkamegosztás arányát mutatja be a kijelölt városi jegyző, mint hatóság és a szakértő között
Ellenőrzött terület |
Ellenőrzést végzők közötti feladatmegosztás aránya (%) (ki-mit ellenőrzött) |
|||
Hatóság |
Szakértő |
Mindkettő |
Egyik sem |
|
Szakmai létszám |
25% |
2% |
51% |
2% |
Szakképesítés |
25% |
4% |
51% |
2% |
Munkáltatói felmentések |
25% |
6% |
29% |
22% |
Szakvizsga |
25% |
6% |
31% |
16% |
Továbbképzés |
22% |
4% |
35% |
18% |
Egyéb létszám |
22% |
4% |
33% |
20% |
Szolgáltatás tárgyi feltételei |
27% |
8% |
54% |
2% |
Tájékoztatás és dokumentációja |
27% |
20% |
35% |
2% |
Igénybevételi eljárás megfelelősége |
18% |
25% |
31% |
8% |
Előgondozás és dokumentációja |
14% |
37% |
24% |
6% |
Gondozás és dokumentációja |
16% |
31% |
31% |
6% |
Mentálhigiénés ellátás és dokumentációja |
10% |
33% |
18% |
18% |
Foglalkoztatás és dokumentációja |
18% |
16% |
20% |
22% |
Ellátást igénybe vevők köre |
14% |
24% |
31% |
10% |
Ellátotti jogok érvényesülése |
16% |
22% |
27% |
14% |
Alapító okirat |
49% |
- |
27% |
4% |
Ellátási szerződés |
39% |
2% |
33% |
6% |
Szakmai program |
22% |
12% |
47% |
- |
SZMSZ |
33% |
6% |
39% |
- |
Házirend |
27% |
8% |
51% |
2% |
Szabályzatok |
39% |
4% |
35% |
- |
Nyilvántartások |
27% |
6% |
44% |
2% |
Ellátotti megállapodások, |
20% |
10% |
39% |
8% |
Szerződéses szociális ellátások (Szt. 120.§.) |
25% |
4% |
22% |
18% |
Kiszerződés (Szt.122.§) |
18% |
8% |
18% |
22% |
Nyilvántartás a kérelmezőkről |
22% |
4% |
33% |
8% |
Nyilvántartás a kapacitás v. férőhely hiánya miatt várakozókról |
24% |
18% |
25% |
14% |
Alapnyilvántartás az igénybevevőkről |
20% |
24% |
27% |
8% |
Gondozási és élelmezési napok nytartása |
20% |
22% |
27% |
10% |
Önköltség számítás |
14% |
12 % |
20% |
33% |
Intézményi térítési díjak |
27% |
6% |
22% |
24% |
Személyi térítési díjak |
27% |
8% |
25% |
20% |
Alapfeladat szerinti szolgáltatások |
22% |
12% |
37% |
8% |
Alapfeladaton túli szolgáltatások |
18% |
10% |
31% |
22% |
Intézményen kívüli szervezettel az Szt. 122/A.-C §-ai alapján kötött szerződés |
14% |
5% |
15% |
38% |
Amennyiben vélelmezzük, hogy az adatot nem közlők a területet nem ellenőrzök csoportjába sorolhatók, a párhuzamosan ellenőrzött területek aránya 32 %, a nem ellenőrzött területeké pedig 29,5 %, mely az ellenőrzési munkamegosztás zavaraira mutat rá.
II.2. Az ellenőrzés célja
Az ellenőrzés az intézmény működési engedélyében foglaltaknak való megfelelő működés vizsgálatára:
kiterjedt |
42 |
nem terjedt ki |
1 |
nem érkezett válasz |
6 |
Az adatot szolgáltató 51 hatóság 82%-a a jogszabályi előírásra tekintettel végezte el kötelező ellenőrzési feladatát.
Az ellenőrzés az intézmény jogszabályokban foglaltaknak való megfelelő működés vizsgálatára:
Kiterjedt |
33 |
nem terjedt ki |
1 |
részben kiterjedt, részben nem, ellenőrzésenként |
2 |
részben terjedt ki - célvizsgálat jelleggel – minden ellenőrzésnél |
6 |
nem érkezett válasz |
3 |
Az adatot szolgáltató 51 hatóság 65%-a a jogszabályi előírásra tekintettel végezte el kötelező ellenőrzési feladatát. Abban a 6 esetben, ahol célvizsgálat jellegű volt az ellenőrzés, a vizsgálatra kijelölt terület 3 esetben volt a személyi feltételek, 3 esetben a tárgyi feltételek, 3 esetben az alapdokumentumok, 3 esetben az ellátás igénylésének megfelelősége.
III. Az ellenőrzések lebonyolítása, eljárási lépései
A tapasztalatgyűjtéssel érintett ellenőrzés eljárási lépéseit alapvetően meghatározza a vizsgálat hatósági ellenőrzéskénti besorolása és ezáltal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálya alá tartozás.
A hatósági ellenőrzés lefolytatása során a helyszíni ellenőrzésről az 51 szociális hatóságból 30 jegyzőkönyv, 17 hivatalos feljegyzés készítéséről nyilatkozott, 1 pedig képfelvétel készítésről adott számot. 3 adatszolgáltató választ nem adott, 2 esetben pedig sajnos előfordult, hogy a helyszíni ellenőrzés tapasztalatainak dokumentálása semmilyen formában nem történt meg.
A hatóság hivatali helyiségében lezajló iratvizsgálat tekintetében is csupán 14 esetben készült, 19 esetben nem készült hivatalos feljegyzés, 11 adatszolgáltató a kérdésre nem válaszolt.
A hatósági ellenőrzés során alkalmazott eljárások:
- helyszíni ellenőrzést alkalmazott 37,
- iratbekérés útján ellenőrzött 7,
- adatszolgáltatással „megelégedett” 6 adatközlő,
- a helyszíni ellenőrzést megelőzően kizárólag iratbekéréssel 3 hatóság élt,
- 3 hatóság a helyszíni ellenőrzést úgy folytatta le, hogy előtte iratokat és adatokat is kért az ellenőrzés alá vonttól, míg
- 2 hatóság a helyszíni ellenőrzés alkalmával kért be iratot.
A számadatok azt is mutatják, hogy 9 adatszolgáltató több ellenőrzési technikát is alkalmazott.
A hatósági ellenőrzés megindításáról minden esetben értesítette az ügyfelet 28, soha nem értesítette 10, csak indokolt esetben élt az értesítés elhagyásának lehetőségével 4 hatóság (5 nem adott választ).
A helyszíni szemlén a fenntartó képviselője 19 válasz szerint vett részt minden esetben, 10 válasz adás esetén soha, míg részben vett részt választ adott 20 hatóság, akiknél a részvételi arány átlaga 30 % volt (a legalacsonyabb érték 5 %, míg a legmagasabb 90 %) (2 hatóság nem válaszolt).
A helyben felszámolt hiányosságok megtörténtét írásban rögzítette 26, elhagyta 15 hatóság. 1 adatszolgáltató szerint ilyenre nem került sor, míg 7 nem közölt adatot.
Valamennyien lehetővé tették, hogy a fenntartó észrevételt tehessen a jegyzőkönyvben vagy a hivatalos feljegyzésben foglaltakra.
A jogszabályban biztosított lehetséges intézkedések közül a fenntartó felszólítása volt a leggyakoribb, 37 hatóság jelölte meg eredményre vezető hatósági intézkedésként. 3 jelezte hatósági szerződéskötés alkalmazását, 2 a működési engedély visszavonását, 1 a végleges működési engedély visszavonását és helyette ideiglenes kiadását, 1 szociális igazgatási bírság kiszabását, 2 pedig a fenntartó eredménytelen felszólítását követően vonta vissza a működési engedélyt (7 nem közölt adatot).
A következő soros ellenőrzés alkalmával való kontrollt 23 hatóság tartotta elegendőnek (4 hatóság nem válaszolt).
V. Az ellenőrzések szervezési, személyi és tárgyi feltételei
A szociális szolgáltatók és intézmények ellenőrzését az adatot szolgáltató jegyzői szociális hatóságok mindössze 29%-a végzi ellenőrzési ütemterv szerint feladatát, mely arányhoz tartozik, hogy az adatközlők több mint 50 %-ánál hivatali éves munkaterv sem készül.
A munkatervvel, ellenőrzési ütemtervvel rendelkezők időbeli ütemezése szórt képet mutat, létezik éves, negyedéves, havi és évszakhoz kötött (nyári, őszi, tavaszi) ütemezés, leggyakoribb a havi lebontás.
A munkaterv megvalósulását a munkatervet készítők csupán 30 %-a vizsgálja rendszeresen, a többiek alkalomszerűen vagy egyáltalán nem.
A szociális szolgáltatók és intézmények ellenőrzésével foglalkozó munkatárs jellemzően (34 adatszolgáltatónál) 1 fő aki kapcsolt munkakörben végzi feladatát.
Az adatszolgáltató hatóságok 90 %-ánál tény, hogy nem válik külön az engedélyezési és ellenőrzési feladat.
A létszámhelyzetre visszavezethetően azon néhány esetben, ahol több munkatárs között lehetséges munkamegosztásról beszélni, a munkamegosztás a következő módon történik:
- szolgáltatás típusként,
- földrajzi elhelyezkedés alapján,
- működési engedélyt kiadó szerint,
- munkafázisra bontva,
- vezetői szignálás alapján vagy
- rendszer nélküli a munkamegosztás.
Integrált intézmény esetében - amit szintén az ügyintézők száma okoz - a 31 válaszadóból 20 egymást követően folyamatosan végzi el az ellenőrzést.
A 51 hatóság közül 24 alkalmaz ellenőrzési szempontsort, 31 ún. biankó jegyzőkönyvet használ, mely így mintegy ellenőrzési szempontsorként is funkcionál. Ezeket az ellenőrzési dokumentumokat 86 %-ban a hatóság, 14 %-ban a módszertani szakértő készítette, a hatóságon belül mintegy 71 %-ban maga az ügyintéző, melyet csak mintegy 40 %-ban hagyott jóvá vezető beosztású munkatárs (jegyző, aljegyző, szervezeti egység vezető).
A vizsgálat lefolytatásához szükséges tárgyi feltételek elsősorban a polgármesteri hivatalok költségvetési helyzetétől függően változóak:
- Hivatali gépkocsit rendszeresen 17, alkalmanként 12 hatóság használhat, nem áll rendelkezésre 10 hatóság számára, míg 7 nem válaszolt.
- Hivatali gépjárműhöz gépkocsivezető is rendelkezésre áll rendszeresen 16, alkalmanként 7 hatóság számára, 13 adatközlőnél az ügyintéző kell, hogy vezesse a hivatali gépjárművet, míg 9-en e kérdésre nem adtak választ.
- A munkaeszközök biztosítása terén vezetékes telefonra 24, mobil telefonra 7, pendrive-ra 3, floppy/CD/DVD lemezre 3, laptopra 1 igen válasz érkezett, 12 megkérdezett az adatlap ezen részére nem válaszolt.
A válaszok közül kirívó, hogy pl. egy megyeszékhely városban semmiféle eszköz nem biztosított, vagy egy másik hatóságnál az ügyintéző saját fényképezőgépét és pendrive-ját kell, hogy használja, továbbá a vezetékes telefon esetén is megdöbbentő, hogy 51-ből csak 24 hatóság esetében volt pozitív válasz vezetékes telefonra (ott, ahol a vezetékes telefon biztosítottságára a válasz nemleges volt, nem váltotta azt ki mobil telefon). Vélelmezhető a megkeresett települések alapján, hogy a nemleges válaszok nem magát az eszköz hiányát jelentik, hanem költségtakarékosság miatt korlátozva van a használatuk.
Az ellenőrzések időkerete a következő megosztást mutatja:
§ egy szolgáltató ellenőrzésére átlagosan 4,25 órát, ebből 2,6 óra helyszínen,
§ egy intézmény ellenőrzésére átlagosan 6,1 órát, ebből helyszín 2,75 óra
§ egy szolgáltatás ellenőrzésére 3,9 órát, ebből 1,9 óra helyszín fordítanak.
Egy-két esetben volt utalás arra, hogy egy ellenőrzés időigénye nagyon változó. Megállapítható, hogy az ellenőrzési átlag időkerete alacsony.
Az ellenőrzés tapasztalatainak hivatali elemzése 16 hatóságnál gyakorlat (félévente: 2, negyedévente:1, évente és szükség szerint:1 szükség szerint:4, ellenőrzésenként:6), 25 válasza nemleges volt (8 nem válaszolt). Az ellenőrzések módszereit, gyakorlatát az ellenőrzések tapasztalataihoz igazítja 25 szociális hatóság, 16 válasza nemleges volt (8 nem válaszolt). Példaként említették a használt adatlapokon, szempontrendszeren és „bianko” jegyzőkönyvön a jogszabályváltozások átvezetését, az ellenőrzési cél pontos meghatározását, folyamatos adatbekérésre való átállást, a helyszíni ellenőrzés erősítését, ellenőrzési kérdőív kiküldését a helyszíni ellenőrzés időtartamának csökkentése érdekében, az államkincstárral és a módszertani szakértővel való együttes ellenőrzés gyakorlatának kialakítását az átfedések elkerülése érdekében.
Az ellenőrzések tapasztalatairól összegzett formában való tájékoztató rendezvény, értekezlet tartásáról mindössze 6 hatóság számolt be.
A tapasztalatgyűjtésben részt vevő jegyzői hatóságok közül 6 problémát és/vagy javaslatot fogalmazott meg a tekintetben, hogy a kapcsolt munkakörös feladatellátás miatt szükség lenne segédanyagokhoz (egységes tematikák, módszertani segédanyagok, útmutatók, azonos szempontrendszer követését eredményező eljárásrendek, jogszabályhelyeket is tartalmazó komplex ellenőrzési szempontrendszer) való hozzáférésre.
A kapcsolt munkakörben rendszerint nemcsak a szociális szolgáltatók és intézmények engedélyezési ügyeit látja el az ügyintéző az ellenőrzési feladat mellett, hanem részt vesz az intézményfenntartói feladatok ellátásában, az önkormányzati működéshez szükséges bizottsági, testületi előterjesztések előkészítésében és a döntések végrehajtásában, jegyzői jövedelemigazolások kiadásának ügyintézésében, sőt előfordulhat más ágazathoz kapcsolt munkakör is.
Folytatás 3.rész: www.obe.eoldal.hu/cikkek/szocialis-es-gyermekvedelem-penzugyi-ellenorzese/szocialis-humanszolgaltatasok-ellenorzesi-gyakorlatarol-_tanulmany-3_resz_
Vissza a kezdőlapra: www.obe.eoldal.hu