Munkaszervezet - de hogyan?
Többcélú kistérségi társulások 5 éve léteznek, de munkaszervezeteik szabályosan működ(het)nek-e a gyakorlatban?
A minisztériumtól, illetve szakmai fórumokon gyakran elhangzó ajánlás, hogy ahol van szakmai kapacitás ott feltétlenül, ha nincs, akkor annak kiépítésével elkülönült munkaszervezet kerüljön kialakításra. A társulás szabályozott működése szempontjából ennek szükségessége vitathatatlan.
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló, 2004. december 1-jén hatályba lépett 2004. évi CVII. törvény megváltoztatta és újra szabályozta a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16.§.-a alapján jogi személyiséggel (és alapító okirattal) rendelkező, költségvetési szervként létrejött többcélú kistérségi társulások jogállását. A 2004. december 1. előtti szabályozásnak megfelelően ezeket a társulásokat a Kincstár által vezetett számítógépes törzskönyvi nyilvántartásba költségvetési szervként nyilvántartásba vették.
Az új szabályozás szerint abban változott a költségvetési szervként létrejött többcélú kistérségi társulások jogállása, hogy 2004. december 1. után jogi személyek, de nem költségvetési szervek. Lényeges változást jelentett, hogy a korábbiakkal ellentétben a többcélú kistérségi társulások a feladat- és hatáskörük ellátása érdekében maguk alapíthatnak költségvetési intézményt és gazdálkodó szervezetet.
További változást jelentett a 2004. évi CVII. törvény 4.§.-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés, mely szerint a többcélú kistérségi társulás költségvetését a társulási tanács önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg. A 2004. évi CVII. törvénnyel újraszabályozott többcélú kistérségi társulások a törvényben meghatározott feladataikat önálló gazdálkodási jogkörrel járó jogosítványok megléte mellett tudják maradéktalanul ellátni. Az önálló gazdálkodási jogkörrel teljesül csak az az igény is, hogy a többcélú kistérségi társulások költségvetése és beszámolója elkülönüljön az önkormányzatokétól.
A szabályozás változása a Kincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartást is érintette, elsősorban azoknál a költségvetési szervként nyilvántartásba vett többcélú kistérségi társulásoknál, amelyek nem rendelkeztek önálló gazdálkodási jogkörrel, hanem az önkormányzat bankszámlával nem rendelkező részben önálló költségvetési szervei voltak.
Társulási megállapodásaik módosítása mellett a törzskönyvi nyilvántartásban is "önállósultak" e jogutód többcélú társulások, ugyanakkor az önálló költségvetési szervként létrehozott többcélú társulási munkaszervezet törzskönyvi bejegyzése a kincstárnak a mai napig gondot okoz, főként a gazdálkodáshoz kapcsolódó adatok miatt- mint adószám, költségvetési számla szám -, mert önálló munkaszervezet megléte esetén ez a munkaszervezetet illeti. (Lásd hivatallal rendelkező önkormányzat, jogosítványok az ÁHT 65.§. (6) bekezdés szerint. )
A munkaügyi jogszabályi környezet sem követte egyelőre a változásokat, a társulás munkaszervezete átvehet államigazgatási, közhatalmi feladatokat, de munkavállalóit a közszolgálati jogviszonyokat szabályozó törvények(KJT.,KTV.) egyelőre nem nevesítik, esetükben az MT. rendelkezéseit kell alkalmazni.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a munkaszervezet keretében – külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint, – működhetnek a minisztériumoknak, valamint területi szerveiknek a kistérségben feladatot ellátó munkatársai is.
A bizonytalanságot nem csökkentette a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról sebtében alkotott 2009. január 1-től hatályos 2008. évi CV. törvény sem, mely alapján a költségvetési szerv típusát kellene meghatározni. A hiányos törvényi meghatározásokból az sem dönthető el bizton, hogy a többcélú társulás munkaszervezete közhatalmi vagy közszolgáltató szerv-e?
Ezen alapvető kérdések mielőbbi tisztázása lenne kívánatos, amelyek nélkül nehéz építkezni!
Ha van észrevételed, kérdésed vagy javaslatod a témában, szólj hozzá!
